30989h.com
Én megmondom őszintén én már abban a pillanatban arra gondoltam, hogy a Sáringer professzort fogom támogatni ebben az ügyben. " Mint az ünnepségen elhangzott, Dr. Sáringer Gyula a burgonyabogár mellett kutatta többek között a csípőszúnyogokat, a kabóca taxonómiáját és vizsgálta a rovarok nyugalmi állapotát is. Munkáját nemzetközileg is elismerték. A Georgikon Kar számára is sokat jelent tevékenységének hagyatéka, erről Polgár J. Péter dékán beszélt. "Sáringer professzor úr a Georgikon egyik legjelentősebb intézetének, a Növényvédelmi Intézetnek volt kiemelkedő jelentőségű professzora. Tudományos munkásságát levelező akadémiai, amit akadémiai tagsággal is elismerték. Emellett a szakmai közösségi terekben is nagyon komoly szerepet vállalt. " A dékán hozzátette, Orr Lajos szobrászművész alkotása jól tükrözi, hogy milyen is volt az akadémikus. Az avatóünnepségen részt vettek Dr. Sáringer Gyula testvérei, fia és unokája is, akik megtiszteltetésként vették, hogy családtagjukról a Georgikon Kar így fejezi ki tiszteletét.
Nemrég bukkantak rá a szintén a második világháború óta lappangó csoportképre a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtáraként ismert palotát építtető Wenckheim-családról, amely most a Magyar Nemzeti Galéria január 5-ig látható "A nagyvilág művésze vagyok…" című László Fülöp-kiállításán látható. Az online életmű-katalógus képleírásából kiderül, hogy a portré elkészítése László elfoglaltsága miatt 1905-től egészen 1907-ig húzódott, ezért a grófné kénytelen volt levélben tájékoztatni a művészt, hogy gyermekei haja időközben jelentősen megnőtt. A katalógus regisztrációt követően ingyenesen elérhető az alapítvány honlapján, ahol a lappangó képek reprodukciói is meg találhatóak. A The de Laszlo Archive Trust munkatársai a emailcímen várják azok jelentkezését, akik bármilyen információval tudják segíteni a kutatásukat.